2018. szeptember 24-én újra benyújtásra került a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosító javaslata, amelytől szerencsére visszatáncolt a kormány.
Sokan azt is gondolják, hogy a szórólapot sokan nem olvassák és kukába landolnak ezek a kiadványok.
A szórólapmennyiség jelentős csökkenésének sokan talán örülnének.
A kormánynak is állítólag, ez lenne a célja, így jelentősen visszaesett volna a szórólapok száma azzal, hogy a jelenlegi környezetvédelmi termékdíjat, ami most 85 Ft Ft/kg, 304 Ft/kg-ra szerették volna emelni!
2017-ben még 115 Ft/kg-ra történő emelésről szólt a javaslat, 2018-ban viszont már jóval nagyobb emelést szerettek volna.
A szórólap jövője meg lett volna pecsételve!
Mi is a környezetvédelmi termékdíj ?
Gyakorlatilag minden olyan nyomdai termékre terhelt adónem, amelynek felülete több mint 50%-a hirdetést tartalmaz.
Célja az lenne, hogy a papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás ill. a gyártók hozzájáruljanak a hulladék újrahasznosításához.
Hivatalosan így olvasható:
A termékdíj törvény célja:
„… hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen…”.
A környező országokban, kivéve Szlovákiát, nincs ilyen adónem!
Szlovákiában a környezetvédelmi termékdíj mértéke 10 Ft Ft/kg!
Van egy aprócska kis kitétel, hogy kinek nem kell megfizetnie ezt a díjat. Szerintem kitalálják!
Bármilyen meglepő, ez a díj nem vonatkozik a közhasznú szervezetek ill. állami vagy önkormányzati szervek által kibocsátott reklámanyagaira!
Hagyunk egy kis gondolkodási időt.
Magyarországon egyébként a hulladékpapír visszagyűjtése mértéke 50%-os, a felhasznált papírmennyiséghez képest.
https://www.loacker.hu/ujrahasznositas/hasznosithato-anyagok/papir/
Mit jelentene a ktd. emelése a gyakorlatban?
a napi és tartós fogyasztási cikkek áremelkedése
információáramlás csökkenés
munkahelyek megszűnése
Az egyik nagy probléma, hogy azon cégek, amelyek jelenleg is a szórólapterjesztés segítségével is biztosítják vásárlóik számát, ezáltal bevételeit, kénytelenek lennének beépíteni termékeik árazási struktúrájába ezt a hatalmas plusz kiadást. Amennyiben így lenne, ezt a terhet végső soron a lakosság szenvedné el, hiszen így drágábban jutna hozzá a kívánt termékhez. A lakosság rétegei közül is leginkább az alacsonyabb jövedelműeket érintené érzékenyen az esetleg áremelés.
A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség felmérése szerint, a legidősebbek 80%-a ezekből a kiadványokból tájékozódik az üzletek élelmiszer akcióiról ill. árcsökkentéseiről, nagyjából 60%-ban a szórólapok útján tájékozódnak a szezonális ill. egyéb termékekről és 35%-ban a szakemberek elérhetőségét így szerzik be.
A legfiatalabbak esetén is hasonló a helyzet. Természetesen az ő körükben jóval nagyobb a digitális csatornák által biztosított információszerzés lehetősége, de 80%-a úgy nyilatkozott, hogy igénylik és hasznosnak tartják ezen kiadványokat. Emiatt gondoljuk, hogy a szórólap jövője töretlen maradhat, ha csak nem emelkedik a termékdíj ilyen mértékben.
A nyomdai termékek 75%-át, a szórólap és egyéb nyomtatott termék megrendelések teszik ki, amelyeket a kiskereskedő cégek rendelnek meg. Az emelés hatására 35-40%-kal kevesebb vevőt érnének el.
Ezen törvénymódosítás életbelépése jelentősen hozzájárulna a fogyasztók alulinformáltságához és negatív irányba mozdítaná a tudatos vásárlói magatartást is.
Milyen problémával járna még ez az intézkedés?
Jelentős számú munkahely csökkenéssel.
Ezt a problémát nem feltétlenül érezné meg a hétköznapi magyar ember; ez inkább a szórólapgyártásban és –terjesztésben érdekeltekre vonatkozna.
Minden nyomdai tevékenységet végző munkavállaló és minden, a címzetlen kiadványok terjesztésében érdekeltet érintene. Legyen nyomdai szakember, gépmester vagy terjesztő, sofőr, raktáros, stb. javarésze akár állás nélkül maradna.
Elég logikusnak hangzik hiszen, ha nincs olyan volumenű szórólapmennyiség, amely képes eltartani az ilyen jellegű vállalkozások működését biztosító költségeket, akkor biztos leépítésekre lehet számítani. Lenne néhány olyan vállalkozás, amely nem lenne képes elviselni ezt a plusz terhet elviselni, így annak akár megszűnéséhez vezetne.
Ez a helyzet alakulna ki akkor is, ha a hirdetők úgy döntenének, hogy a jelentős költségnövekedés miatt, drasztikusan lecsökkentik a tervezett szórólapok mennyiségét.
Szakértők szerint ez a csökkenés körülbelül 40%-os lenne.
Ugyanezzel a lehetőséggel kellene számolni akkor is, ha a hirdetők olyan környezetbe tennék át a gyártást, ahol semmilyen vagy csak kismértékű teherrel kellene számolniuk.
Ebben az esetben, a magyar nyomdaipar szenvedné el ezt a lépést, de a szórólapok mennyisége változatlan maradna.
Felmérések szerint, a magyar nyomdaipar hozzávetőlegesen 15.000 főnek biztosít megélhetést.
A nyomdaipari vállalkozások több mint 85%-a kis és középvállalkozásnak számít, átlagosan 20 főnél kevesebb foglalkoztatottal.
https://www.nyvonline.hu/cikkek/azeuropainyomdaiparstrukturahatekonysag.pdf
Természetesen nem az egész nyomdai szektort érintené ez, hiszen ebben beletartozik pl. a Pénzjegynyomda Zrt. 435 fővel és ANY Nyrt. 620 fővel, akiket valószínűleg semmilyen szinten nem érintené.
Szerencsére ez nem valósult meg, de bármikor leporolhatják ezt az elképzelést.
A szórólap jövője egyenlőre biztosított.